Múltunk

“Vannak dolgok, amiket ismer az ember
és vannak dolgok, amiket nem.
Az ismert és az ismeretlen között pedig ajtók
vannak – ezek vagyunk mi.”(Jim Morrison)
A JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR, MINT CSALÁDI KÖNYVTÁR BEMUTATÁSA

Az 1961 óta független könyvtárként működő, és 1988-ban új épületbe költöző intézményünk alapterülete 210 m2, mely a Művelődési Házzal közös bejárattal, az emeleten található. Az esztétikus, újonnan berendezett helyiségek minden igényt kielégítenek úgy szakmailag, mint a használók szempontjából. A község úgy kaphatta meg a Művelődési Ház-építkezés befejezéséhez az engedélyt, ha az emeleten a megye egyik legrosszabb helyzetben lévő könyvtárának gondjai oldódnak meg (72 m2). Az egy épületbe költözés hátránya egyedül az automatikus egybeboronálás volt (viselkedési normák betartatása), ami a könyvtár, mint intézmény sajátos funkcióját tette nehezebbé. A kötöttebb könyvtári munkarend és a kellemes hangulat egymást nem zárja ki. Egy másfajta használói réteg megjelenése és a családi könyvtár adta oldott légkör nem jelent egyben szabados viselkedést. A helyi ’48-as hagyományok adták az ötletet, hogy a költözés 10. évfordulóján, 1998-ban fölvegyük a Jókai Mór nevet.

Megismerkedtünk a „családi könyvtári modell”-ként emlegetett szakmai programmal, mely az e szempontok szerinti működésünk, 1988 óta bebizonyította létjogosultságát. Ennek szellemében az állomány nagyobbik részét témák szerint csoportosítottuk a mindenkori olvasói érdeklődést szem előtt tartva. A könyvtárba járók 70 %-a böngésző olvasó, akiknek ez az elrendezés praktikus. A 30 % kutató-olvasó igényét a hagyományos szakmai rendben meghagyott rész elégíti ki. Ez a rendszer a könyvbeszerzésnél és az ajánlásnál jóval alaposabb tájékozottságot igényel. Ehhez a stílushoz szervesen hozzátartozott a közösségmenedzselő szellem, mely érzékelve a helyi igényeket, sikeres tevékenységet eredményezett. Több közösség is működött nálunk (Április 6. Kör, Kártya-klub, Laár András vezette KFT „Könyvtári Fiatalok Klubja”, Kismama klub, Duma-klub gyerekeknek, Kézműves kör,). Rendszeresen látogattak hozzánk szakmai programokra a Gödöllői Körzet és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtáros kollégái is. Utoljára 2002. őszén az érsekújvári kollégák jártak nálunk tapasztalatcserén.

Nyitottak voltunk és vagyunk az újfajta szolgáltatások beindítására. Könyvet, újságot, képeslapot, térképet árusítottunk. 1992. óta fénymásolunk, 1998-tól olvasói számítógép használat van,1999-től kisebb megszakítással térítéses Internet működött, 2002-től pedig a Széchényi pályázaton nyert 6 számítógépen ingyenes az Internet hozzáférés.

A sikeres rendezvényeket annak tulajdonítjuk, hogy tudtunk alkalmazkodni a közérdeklődésre számot tartó témákhoz. A családias hangulatot biztosította a terített asztal. Mi is nosztalgiával tekintünk vissza erre az időszakra, ugyanis kb. 2 éve érzékeljük, hogy a közérdeklődés más irányt vett.

Visszanézve tűnik fel számunkra is, hogy mennyi érdekes ember járt nálunk, milyen sokszínű a névsor. Vendégeink voltak: Szendrő Szabolcs hegymászó több alkalommal, Marék Veronika írónő, Bálint Ágnes meseíró, Janikovszky Éva írónő, Czicze Krisztián bűvész, Laár András zenész több alkalommal, Pusztai Sándor az UFÓ Magazin főszerkesztője, Kóka Rozália mesemondó, Varga Domokos-Mészöly Dezső-Cseres Tibor írók, dr. Mezei Ottóné Waldorf pedagógus, Szőke Lajos természetgyógyász, Czakó Gábor író-újságíró, Várkonyi György kineziológus, Paulinyi Tamás szerkesztő, Zombori Ottó csillagász, Kiss Dénes nyelvész-újságíró-költő, Kunszabó Ferenc történész, Mohai Lajos számítógép programozó, Yvon Beck zen-szerzetes, Szatmáry Jenő István író, Grandpierre Attila csillagász, Somogyi István rendező, Honti Margó pszichológus, Bencsik András újságíró, dr. Honti László szociálkibernetikus, Baranyi Ferenc költő, Havas Judit előadóművész, dr. Süle Ferenc pszichiáter főorvos, Kövesi Péter reikimester, Bakos József buddhista tanár, dr. Cey-Bert Róbert őstörténet kutató, dr. Kubassek János geográfus-író, Szilágyi Kálmán és Kiss J. Zsolt asztrológusok, Kulin Ferenc irodalomtörténész, Elekes Csaba és Czaga Orsolya pszichológus házaspár, Merényi Judit előadóművész, Sellei Zoltán előadóművész, Sinkovits-Vitai András színész, Tarján Tamás irodalomtörténész, Szabó Judit író, Fodor Miklós zenész, Túlpart zenekar, Rónai Lajos tárogatóművész, Bátki László könyvtervező, Berta Tibor Kelet- és eredetkutató, Szabó László teológiai tanár, Jókai Anna írónő, Klincsek Zsuzsanna festő, Melocco János és Gálszécsy Éva védikus asztrológusok, Szántai Lajos etnográfus, Trombitás Katalin asztrológus, Szmolicza József ikonfestő, Kercselics Imre szellemgyógyász, dr. Kiss Katalin családterapeuta, Varga Csaba írástörténész, Varga Melinda szobrászművész, Incze Mózes festőművész, dr. Hoppál Mihály néprajzkutató.

1988. óta rendszeresen zajlanak sikeres vetélkedőink az általános iskolák 4-5. osztályosai részére. Ilyenek voltak pl. Széchenyi, Honfoglalás, Móra, Andersen, Mátyás király, Írástörténet, Szólások és közmondások, Mese vetélkedők. Ezen a területen is változást tapasztalunk. A könyvtárban zajló vetélkedőre való felkészítés az utóbbi években dupla annyi energiát igényel.

A Művelődési Házzal és a község többi intézményével is jó az együttműködésünk.

Kölcsönző olvasóink és könyvtárhasználóink aránya folyamatosan az országos tendenciákhoz hasonlóan változik. Megnőtt a helyben használat (tájékoztató munka, Internet, folyóirat olvasás, társasjátékozás). Sok az olyan gyerek, akiknek a szülei már gyerekként idejártak, s most családosan jönnek. A korosztály szerinti bontásból az derül ki, hogy az évtizedekig jellemző 2/3 18 év alatti és 1/3 18 év feletti olvasói arány megfordult. A könyvtárhasználók fogalmát újra kellett gondolnunk, mert az eddigi szolgáltatásokért és információkért betérő réteg kiegészül a csak az ingyenes Internet használat kedvéért hozzánk jövőkkel. Ez utóbbiaknak szintén be kell iratkozniuk, de nem kell kölcsönözniük. Ezek a változások hozták magukkal, hogy akönyvtárhasználati tájékoztatót, amelyet a könyvtári törvény ír elő minden könyvtár számára, újra és újra át kell fogalmaznunk.